Két szerzetes

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 260

Két szerzetes

a festékét vedlő zsalugátert csapkodja a szél…
két szerzetes a gyertyaláng mögött, csak a fény beszél

a lángocska arcukat villantja fel,
csak jelenvalóság van, nem számít az idő, s a hely

sem a cipelt valóság, a kényszer, a múlt,
mint a Gellérthegy árnyéka, mely a Dunába fúlt

nem számít más csak a hitét kereső csend,
a töredéknek a teljesség vajon mit jelent?

mit akarhat a préselt levegő, anyagtalan végzet?
elállítani a vérzést, mely régóta vérzett…

szerelmét hívja, ahogy tengert a hajó,
egyetlen perc sincs vesztenivaló

a magyarázaton túli világban várnak,
egy csók a varázslat halántékának

s mint kopott kőpad kit moha simogat
a pillanat félretett sejteket hívogat

a lábujjhegyre állt álom, képeibe vész
feloldozás? kegyelem? boldogság?
- mézbe csöppent méz