Kerestelek

Írta: Szabó Bálint

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 215

---

---

Kerestelek

Kerestelek a fűben, a fában,
az élvezetben és a halálban.
Kerestem az élőt és a holtat,
ugattam keservesen a Holdat.
 
Kerestelek a kietlen pusztán,
hol majdnem elragadott egy musztáng.
Szelídítettem fenevadakat,
semmi se volt, mi horogra akadt.
 
Kerestelek fátyolban és ködben,
de nem volt ékszer a köldöködben.
Láttam még ifjakat és véneket.
Láttam leperegni az éveket.
 
Kerestelek Nápolyban és Kölnben,
miattad, majdnem embert is öltem.
Kerestelek fent, lent, elől, hátul.
Arcom kín-keseredetten rándul.
 
Sehol sem találtalak meg téged.
Engedj el! És én eleresztelek.