Írta: Csák Gyöngyi
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 288
Fájdalomból
és hiányból
keletkezik az ötvözet,
mintha az űrben lebegnénk:
töltődünk fel
és lakunk jól
a semmivel.
***
Meggyújtott gyertya lángja
ékelődik a közbe
belakjuk egymás csöndjeit,
lelkemért nyúl egy másik lélek,
mely az arctalan évek mögül
régóta rám leselkedik.