Karácsonyi elégia
Írta: Szilasi Katalin
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 471
Karácsonyi elégia
Hallgat az est, belesüpped a télbe a nappali lárma,
már csak a kései gyors fut valamerre veled.
Ablakomon fagy körme kocogtat, sejti magányom.
Hósipkában egy ág, bólogat egyre felém.
Alszik tán odafönn az a sápadt csillag az égen?
Vagy nem tudja ma már, merre mutasson a fény?
Gyertyát gyújtok, lám, egyedül mily csendes az éjjel.
Ám gyermek született, hallani, sír valahol.