Írta: Markovics Anita
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 232
Kapott versek
- kapott versek ezek, - mondja, -
istentől vagy ki tudja... -
a mondatot nem fejezi be,
vacogó meszelt fal előtt ül,
nézi ahogy rajta egy hajszál árnyéka
valaki tarkóján (ki tudja
kién, nem látni az arcát)
a levegőben kavarog,
- talán a Szíriuszról - teszem hozzá,
de az adóvevőm nem felel,
ő égre meredő teleszkópomba
pottyant biccentő madárcsend;
- különben is olyan furcsa lány,
vágott szemében a nyár hűlt alagút,
oldalfrufrujában csillagcsend,
hagyjuk, túl idegen idebent.