Kabát
Írta: Csányi Tímea
Közzétéve 1 hete
Megtekintések száma: 89
Kabát
Akárhogy is forgolódom éjjelente az ágyban,
mert a lábaim a küszöbig vittek,
mert ujjaim be mertek kopogni az ajtón,
mert megegyeztünk,
mert játszottunk, de nem bírtam,
hogy a nincstelenséget nézem,
mert egy kabátot nem tudtam venni neked,
mert kinőtt ruhaként adtalak tovább,
mert nem tudtam belenőni a feladatba,
mert 5 dollárt sem kerestem egy nap,
mert összecsuklottam, miután elhagyott,
mint a szék, még azt is elvitték alólunk,
mert árva voltam magam is, mint jegygyűrű az ujjon,
mert fájt, mint homokba ásott nőnek a kődobás,
hogy téged is elhajítottalak,
mert túlságosan szerettelek,
mert azt akartam, palotában nőj fel,
mert azt gondoltam, semmi vagyok,
nem engem érdemelsz.
Mert azt mondták, náluk jó kezekben leszel,
mert ennek ellenére záporoztak a könnyeim,
mert gyáva voltam, de
elég bátor ahhoz, hogy otthagyjalak,
mert évekig nem tudtam talpra állni,
és talán csak most, így húsz évvel később lett jobb.
Mert akárhogy is forgolódok éjjelente az ágyban,
minden nap hiányzol.
Aztán rám találtál, a percre is emlékszem, azt írtad, találkozni akarsz velem.
Mert elhagytalak,
mert a miérteket keresed,
mert az ujjaid legépelték,
mert a füled hallani akarta, hogy megmagyarázzam,
mert kényelmesen éltél, de nem bírtad,
mert hiányom szempilla volt szemedben, mely állandóan tört,
mert 5 kabát lógott a szekrényedben, de egyikhez sem volt kedved,
mert fájt, hogy szülők karjában is árva voltál,
mert elhajítva érezted magad,
folyton rossznak, semminek,
mert a fogtündér,
mert a csodák,
mert felnőttél, és már tudod, az igazság fáj,
mert ott ültél a székben a laptop előtt, és folytak a könnyeid,
mert közben nyomozó lettél,
mert tudtad, válaszokra sosincs késő.
Csodás nap volt, és bár testtartásod kimért volt, hanglejtésed elárulta,
hogy akárhogy is forgolódsz éjjelente az ágyban,
minden nap hiányolsz.