Június
Írta: A. Túri Zsuzsa
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 263
Június
Weöres Sándornak
Ó, bár tudnék újra csiszolni
tűzszikrákat, fényt a szemedben,
büszke szívvel mélyre hajolni
-most csak csöndek függönye lebben-
Június volt, tiszta madárdal,
gyerekként az volt napi gondom:
egy rajongó alázatával
születésnapodra hogy mondom
el néhány versed, mélán álltam,
„Bóbita táncol”, súgtam halkan,
lámpalázban rángott a vállam,
kínomba ott majd’ belehaltam,
„Megjött a banya” mondtad csendben,
kulcs csörrent, az arcod megdermedt,
akkor hagyott a hangom cserben,
mosolyodra ijedség pergett,
fogtad a macskát, kezembe adtad,
dorombolva bújt a nyakamba,
kezed egy percre vállamon hagytad,
aztán mentem le egymagamba’,
nem tudtam még, adósod lettem,
közel vagy, bár időben távol,
fodros felhők gyűlnek felettem
pattogatott kukoricából.
A költő 1913 június 22-én született