Írta: Péter Erika
Közzétéve 9 hónapja
Megtekintések száma: 560
Kapuban az újév, jajgatnak jelek,
fejthetetlen kódot cipel a világ,
lombikfal nem érzi, ha rugdos a gyerek
s a fájdalom csöndjét elnyomja a láz.
Mérges gyümölcse lesz ezután a fáknak,
fűtetlen lakásban szégyen szendereg,
szemeit felnyitni kedve sincs a mának,
nézni, hogy a tegnap s a holnap beteg,
nincs több új bekezdés, szó szótagot vontat,
recseg a mikrofon, fogynak a betűk,
ékezetet, éket nem hordoz a mondat
s dobhártyánk ingerlik hamis hegedűk.