J.Gy. anyját siratja a túlvilágról

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 234

"A Ködköltő" ciklus - Juhász Gyula emlékversek

J.Gy. anyját siratja – a túlvilágról

én már elvagyok VALAHOL
– de Neked egyre nehezebb
e földi lét, kisnyugdíjból!...

lassan kialszom magamból
a VERA(A)NÁLT, tündérnevű
démonom és eszmélkedem

kicsit olyan, mintha csupán
az Alpesekbe utaztam
volna, csak épp lavina zár el...

de nagyon messziről, kicsit
rálátok Szegedre és Pestre,
meg szűk otthonodra is, Anya!

látszik Várad és Erdély is...
mégis minden oly kicsinek,
annyira szűkösnek tűnik!

az egész, mint egy rogyadozó
NYUGDÍJASOTTHON, minek „Ország”
a neve... – küszködsz itt még sokat!

csupán másfél évtized múltán
jössz át a felfénylő Túlsó
Partra... – s láthatsz, ha a Sors akarja!...

2004 nyara
________________________________________