Jantsky Viktória - Nőnapra szeretettel

Írta: Csak Nőknek!


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 472



Jantsky Viktória: NŐNAPRA SZERETETTEL

A főutca női hangfoszlányoktól volt zajos, amelyet még a falak is visszhangoztak, éppen telefonált.

  • Hetek óta megbeszéltük, hogy együtt ünnepeljük a nőnapot, erre két napra eltűnsz, a megbeszélt találkozóra nem jössz el, nem veszed fel a telefont.

  • Ne haragudj Tekla, de annyira megörültem, hogy végre felhívott, elhívott magához Karkóczy és együtt voltunk, próbálj megérteni, és ne haragudj, hogy nem jelentkeztem, teljesen elvarázsolt, a kedvessége, a lelke. Tudod, hogy már letettem róla, azt gondoltam csak plátói marad az érzelmem, s most lehet megtört a jég. Örülj neki, kérlek!

  • Persze, hogy örülök! Most azonban még mérges vagyok rád, hogy eszedbe sem jutott egy üzenetet írni, te hülye ne aggódj, jól vagyokkal.

  • Igazad van! Ne haragudj!

  • Még nem tudok, nem haragudni. Inkább azt mond meg Vera, hogy hol találkozzunk este? Menjünk el moziba, aztán igyunk egy pohár bort megünnepeljük, hogy nők vagyunk, szépek vagyunk, fiatalok vagyunk.

  • Ne haragudj Tekla, ezt is el akartam mondani Karkóczyval megbeszéltünk egy nőnapi vacsorát.

  • Ezt is csak most mondod, nem bírok tovább beszéni veled, leteszem a telefont, majd beszélünk, nem tudok mit mondani erre, érezzétek jól magatokat!

Önsajnálattal és szomorúan sétált tovább Tekla a főutcán, aztán éppen a mozi előtt megállt és nézte az aktuális reklámplakátokat, majd bement az ajtón és egyenesen a pénztárhoz vette az irányt.

  • Szia, ajánlj nekem a ma esti filmek közül egyet, ami tartalmas, mégis szórakoztató!

  • Szia, most érkeztem, nem tudok így hirtelen ajánlani, de adok egy füzetet, foglalj helyet és nézd nyugodtan végig.

  • Köszönöm!

Hosszasan nézte Tekla a műsorfüzetet, a pénztárban ülő fiú pedig folyamatosan őt. Végül döntött, ment is a pénztárhoz megvenni a jegyet, amit meg is kapott 0 forintos fizetendő összeggel.

  • Nem értem, ez micsoda?

  • Értsd nyugodtan, nem kell fizetned. Ajándék az est legkedvesebb, legbájosabb hölgyének!

  • De mivel tudom ezt meghálálni?

  • Nem kell meghálálnod!

  • Nagyon köszönöm, akkor visszajövök a film után és beszámolok róla.

A film után Tekla útja a pénztárosfiúhoz vezetett, aki miután meghallgatta a lelkes beszámolót, egy picire összehajtott levelet nyújtott át reszkető kezekkel.

A lány annyira zavarba jött, hogy sietősen hagyta el a mozi előterét, de ahogy az utcára lépett széthajtotta a lapot és elolvasta a szöveget „nagyon rég dobogtatta meg valaki ennyire a szívemet, mint ma te…” a végén egy telefonszám. Tekla gondolkodás nélkül tollat keresett, ő is felírta a saját számát egy papírra és mielőtt még ráborult volna a szemérmessége benyújtotta a pénztárablakon.