János legyen
Írta: Simon Adri
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 211
János legyen
„S nincs ellenállás e viharnak, –
Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. –
Mire az óra egyet üt:
Üres a híd, – csend mindenütt.”
Ezernyolcszázhetvenhétben,
augusztus huszonkettedikén
– pontosan kilencvenhét évvel
később e napon születtem én –
szállt a tolladra e költemény.
Teljesen véletlen szereztem csak
e dátumegyezésről ismeretet:
halálversek, kihullott tincsek
a szavak, melyekre rákeresek –
Híd-avatás a Google-felelet.
Lélekre veszem persze jól –
így megy ez, ha alant vagyok épp;
ismered a magad démonaitól
állapottyaim üdvtörténetét.
Talpunk alatt ha megnyílik a lék.
(…)
Mire kettőt üt az óra,
fejhang tör az ég felé utat,
felvonít a vad sörnyitóra,
mit a Szabadság-szobor mutat,
tetőfokra hág a hangulat.
János legyen fenn a Gellért-hegyen,
vadulunk, de nem iszunk sört,
János egyenfürdőgatyát vegyen,
vagy amit hoz a szükség,
amit ma is beveszünk még.