Istennel a hóesésben
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 297
ISTENNEL A HÓESÉSBEN
Már nem kelek fel
éjjelente verset írni,
hogy most mégis, ez kivétel,
s kivételek közt is csak egy tétel.
Fázni utálok, de melegségbe öltözve,
lélek-ruhába, mit csak ösztönből
ölt magára a vágy-teli jaguár,
szívesen baktatnék Istennel nagyokat,
bár fagyot dalol tél közepén a január.
Két gyermek lennénk,
az égen a hold meg gömbölyű,
kacér szem-érem;
s mi csak mennénk,
csak mennénk a csendesedő hóesésben
üres zsebbel, de nem szegényen.