Írta: Paál Marcell Hesperus
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 422
Ispotály
Van, hogy szétszakadok belül.
Az egyik felem tiéd,
a másikat megtartom.
Használhatod zsebkendőnek is,
a saját részem tovább szabdalom.
Van, hogy szíved vaskarommal
tépem, s közben magam
csikarom - vakon.
Keserű most minden, ami élő,
s neked jut a mélyebb fájdalom.
Ilyen vagyok; rém és mágus
egyben. Szolga, várúr,
inas, rozzant herceg. S ha rút
démonom körmével belém túr,
téged akarlak csak gyógyszeremnek.