Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 328
ÍRÁS AZ ÍROTTKŐRE
Földem ez, az Alpokalja,
ott a csúcson írott kövek.
Emlékemet nagyon csalja,
hol is voltak drótok, szögek?
Kalaposkőn leszáll a hó,
múlik az év, benne a jó.
Bár felhőkben Szent Vid orma,
visszanézni de jó volna.
Továbblátni a hegyeken,
az érdemtelen kegyeken,
A Remény boróka-zöldje
kell, hogy a ködöt megtörje!
Innen és túl pannon a táj,
hite könnyez, múltja ha fáj.
Egy kőkereszt égre réved,
remélve új, boldog évet!