Írta: Kránitz Laura
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 195
impulzusok
száguldó viharok hátán
hangsikolyok
mint szférák zenéje
nyomában
csillagképek születnek
ekkorát még soha
nem sóhajtott a halál
virrad
harmatcseppek tűnnek el
örökre
a nappal még hordozza
az éji látomást
miközben
sablonos hétköznapok
emésztik fel
az érzékeny lelket
miként a balta hasogatja
a fát…
az kinek fáj