Ima a távozóért

Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 390

Ima a távozóért

Áttáncolt a szívemen s átáradt az őszön,
rögtön tél lett, hallgatag, s ha már itt járt, őrzöm.

Elszakadt és elrepült, félek kiabálni,
imádkoztam, reméltem, de tovább kell állni.

Ki nem mondott szép szavak ülnek a fülemben,
tudtad azt, hogy szeretlek, ha nem is üzentem.

Repülj, repülj szabadon, álommá vált lélek,
Neked álom az is már, hogy ideát élek.

Ki tud visszatartani hegyet, ha leomlik,
vagy itthagyott testet, mely szép lassan lebomlik?

Tegnap, ma és holnap tán most összemosódnak,
ragyogó fény adjon az örökkévalónak,

világítsa meg utad át a halál völgyén
nem számít többé a könny, semmi földi törvény.

Világom több volt veled, átadlak most másnak,
de te üzenj, várj s vigyázz, hogy tisztábban lássak.