Írta: G Makra Ildikó
Közzétéve 11 hónapja
Megtekintések száma: 615
Ilyenkor, télen
Ilyenkor télen, amint bolyongok,
kísérnek csendben meztelen bokrok.
Holt levél hever a fák tövében,
s a földre simul árnyam sötéten.
Ahogy szétnézek ilyenkor télen,
csillog a jéggyöngy ázott kötélen.
A földön csipke dér, fenn zúzmara;
hull a hó, mintha manna hullana…
Megrázza hószakállát hókirály,
erdőbe a lélek csak hálni jár.
Száz és száz kémény boldogan füstöl;
szinte roskad a fűz az ezüsttől.
Kerek képű volt ma a sárga hold,
ködös homályon fénye áthatolt.
Megérkezik hamar hű betlehem,
s kemény szívekben dús füvet terem…