Illetékes varázs
Írta: Bardócz L Csaba
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 277
Bardócz L. Csaba: Illetékes Varázs
Illetékes varázs (Pizzás vers)
A minap betértem egy pizzériába;
leültem s szóltam: Pincér! Hiába,
nem jött.
Így átmentem a szomszéd kávéházba,
hogy a fekete hozzon kábé lázba
tüstént.
Kiléptem a macskaköves térre,
egy kő felnyávogott az ő vesztére,
no Vau!
Elfutottam a buszállomásra,
itt az idő, a bú szálljon másra
immár.
Majd kinéztem a titkos bolhapiacra,
ott árult a kedves Olga mihaszna
legyet.
Egy sem érdekelt, a légy pláne nem,
hogy elhúzzon, így könnyű volt rávennem
lábam.
Egy csendet őrző vadgesztenye ligetben
kötöttem ki meg, és meg se fizettem
érte.
Felhők néztek s én átláttam rajtuk,
hirtelen nőtt hátukra egy nagy lyuk,
bizony.
Taxit fogtam, irány a Liszt Ferihegy,
a sofőr -azt hittem, hogy neki megy –
csak sírt.
Fel- le- megszálltam egy ötcsillagosban,
írtam haza „Édes Öcsi, Lagosban
tengek”.
Most itt ülök az óceánnak szélén,
ennél jobban nem is lehet békén
hagyni.
Úszni nem, de álmodozni jól megy,
szembe vizes Hold, papírra tollhegy
gurul.
Öt csillagból millió lett, ékes,
szívem mától újra illetékes
varázs.
Vác-Nógrád, 2017.