Hús, tej, szóda

Írta: Vörös István


Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 297



Hús, tej, szóda

A bolt előtt parkolni nem lehet,
de a hússzállító megáll azértis,
feltépve régen elmúlt éveket,
önök elé kipakolok ma én is.

Boltban dolgoztak a nagyszüleim.
Mindennap vártuk a tejeskocsit, hogy
megjön a kannástej. És a rezsim
megoszt velünk minden kis hamis titkot.

Vittem a hírt, hogy itt van a kocsi.
A rothadásszagot még ma is érzem,
az ember emlékeit képzeli.
Nem emlékezni talán nagyobb érdem.

Mindenki idegen volt és gonosz.
A legjobban a szódásoktól féltem,
Látták rajtam, mennyire más vagyok,
nem illettem a világukba részben,

de különben is szőke és kicsi.
Egyszer rémülten rájuk kiabáltam,
befutottak dühük virágai,
s én szódavíztől lefröcskölve álltam.

Most már az is miféle szép idő.
Forrófejű nagyapám bosszút forralt,
de nem bírt hosszan haragudni ő.
Nem tudom, mikor hozok jót, mikor bajt.