Írta: Barna Júlia
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 727
hozzám hasonló
aki sohasem mert lázadni akinek foszlanak álmai
nem különbözik: csodabogár mint mindenki más;
aki a kardvirágokat és a lehajtott fejű
őszirózsákat lefejezi egy életlen
és a célnak nem megfelelő eszközzel:
gyanús minden ami tökéletes - ne legyen!
pedig csak magával elégedetlen;
aki ide-oda rugdosott kavics a világ labirintusában
önmagától való távolodás
akit a kiszámíthatóság untat a váratlantól fél
türelmetlen tanácstalan tétovázva él;
aki nem éli meg szélsőségeit
(énekelhetetlen kotta)
átlag feletti többletét elűzi egy homályos sarokba;
az alkotó aki agyával és kezével alkot:
éled a fában a fájdalom mozdul a kőben a gondolat
a festményről az arc egyszer csak visszanéz
pillanat-érzés ilyen a teremtés;
aki már a felmerülés előtt tetten éri
a helytelen gondolatot
aki azt hiszi ha maga ellen vétkezik
nem bűnhődhet eleget
a szégyen az ha saját mércéje mutat keveset;
aki a múltból nem tud kigyógyulni
elfojtott energiák emésztik feledtető nevetések alatt
mert nem volt egy percig sem szabad:
hozzám hasonló mind és testvérem az is
akinek háza fel nem épülhetett
amiben nem hitt nem teljesülhetett