Írta: Arany-Tóth Katalin
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 433
HOLNAPOM
Falak mögött hallgatom
lélekhúrok dallamát.
Talpam alatt lomb-alom
zizzenése surran át.
Léptek, zajok tűnt nyomán
avar fed be múlt időt.
Átölel a tört hiány –
kínzó árnya körbenőtt.
Csöndek mélyén nyugalom.
Néhány szó egy gyűrt lapon
– hunyt szememmel ringatom.
Mosolynyi rés. Holnapom.