Hízik az éj
Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 270
Hízik az éj
Pontos vagyok és egyszerű,
mint ördöglakat vagy a fű.
Volt-dolgaimból itt maradt
egy félig-végzett pillanat,
nem hagy nyugodni, egyre űz,
pedig már nem tudom mi volt.
Hízik az éj, zakója szűk,
lepattant gomb, röpül a Hold
és fáj belül mi nem lehet,
mert nem tudom, mi nem lehet,
itt van mióta elmaradt,
egymást űzi két fél darab.
Tornyomban ül egy kisgyerek
percenként kongat hetvenet.
Sötét van. Félek. Nem lehet.
Kávéfoltok a fellegek.
Hízik az éj, zakója szűk,
lepattant gomb, röpül a Hold.
Szavak vagyok és egyszerű,
mint ördöglakat és a fű.