Írta: Pődör György
Közzétéve 1 hónapja
Megtekintések száma: 87
Hérosztratosz idők
Amikor hamuvá lett a temploma,
hallgattak az istenek és Artemisz.
Azóta csak nőtt az őrültek sora,
vélve, hogy tettük örök hírnévbe visz.
Házat, hazát, nincs ennek vége soha,
mert van, ki országot, népet kisemmiz,
de megszállottja, mintha isten volna,
a világot csupán gombnyomásra bíz!
Lassan nem látszik más, csak a tombolás
testben és lelkekben iszonyú nyomor,
s a hiteltelenné tevő rombolás.
Lesz kor, amely minden rosszat elsodor,
felderül a nap, hol az égbolt csodás,
és jókat a szívek őrzik, nem szobor.
első közlés