Írta: Payer Imre
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 299
HELY ÉS TÉR
Avítt mosószer mázolmánytól
homályosult ablak, a vak.
Falak rücskéből elköltöztek
a tekintetetek, tapintások.
Híggá, majd semmi-hellyé hal tere,
szürke az idő romladéka.
Nem szomorúság. Hideg döbbenet
a felettes-alattas én,
honnan huzat
- a tér, remény.