Hazudsz

Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 338

Hazudsz

Hatvankét éves lettem én.
Mögöttem maradt sok kemény
napom.
Hagyom.

A nyári nap, ha simogat,
foltos szeplőket hívogat:
van ám
ragyám.

Ha ősz táncol a lombokon,
kabátom állig gombolom,
vacog
a fog.

S a télnek jeges ujjai
didergő lelkem húrjai
rideg-
hideg.

Tavasz, ha bontja szirmait,
nem járok csárdást, szirtakit.
Virtus?
Nincs tus!

Hatvankét éves, mit akarsz?
Szeretetmorzsát csak kaparsz,
ha tudsz.
S hazudsz.

Hazudsz magadnak hajnalon,
hogy ma eljön az alkalom,
s ragyog
napod.

Hazudsz szivárványszíneket,
a feketét nem szívleled,
örök
körök.

S bár bűzlik már a holt napod,
hazudsz magadnak holnapot,
temetsz,
feledsz.

Látod, csendben oda jutsz, hogy
mosolygó arccal csak hazudsz,
ha tudsz.
Ha tudsz.