Hazafelé
Írta: Simon Adri
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 235
Hazafelé
A hajnal, mint a vegyszer, kiömlik a kőre,
négykézlábra estem, a járda nem ereszt,
csak a szív maródik fel időről időre,
s a Király–Izabella ferde vaskereszt.
Benézhetnénk még egy szórakozóhelyre,
a holnap most nincs itt, miénk a pillanat,
felégett a múltam, még mindig hull a pernye,
és a gangról is újévi macskák hullanak.
Minden évben úgy van, hogy jövőre nem lesz –
szürkül az ég, egy madár felkiált.
Néhány tiszta rongyot szoríts a szívemhez,
hogy ne tudjak többé nem vigyázni rád.
https://soundcloud.com/ragozok/hazafele-kolto-simon-adri