Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 310
HATÁRPILLANAT
egy végtelen kicsi pontba bezárva
sürített Semmi: anyag tér és idő
a kósza gondolat - zelóta árva
szabadsága mint belső vérzés kinő
más fénye porában játszik a lárva
nem matéria csak részecskevivő
teremtődés fájdalmas útját járva
telítődik mint vak hittel a hívő
katarzis netán belső ősrobbanás
izgága csalás vagy isten varázs
amitől az univerzum így ragyog
reményt szül ma a semmi vaginája
száját az akarat már cibálja
felsírnak belőle a szűz csillagok