Hajótörés
Írta: Manolis Anagnostakis
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 650
Το ναυάγιο
Θα μείνω κι εγώ μαζί σας μες στη βάρκα
Ύστερα απ’ το φριχτό ναυάγιο και το χαμό
Το πλοίο βουλιάζει τώρα μακριά
(Πού πήγαν οι άλλες βάρκες; ποιοί γλιτώσαν;)
Εμείς θα βρούμε κάποτε μια ξέρα
Ένα νησί ερημικό όπως στα βιβλία
Εκεί θα χτίσουμε τα σπίτια μας
Γύρω γύρω απ’ τη μεγάλη πλατεία
Και στη μέση μια εκκλησιά
Θα κρεμάσουμε μέσα τη φωτογραφία
Του καπετάνιου μας που χάθηκε —ψηλά ψηλά—
Λίγο πιο χαμηλά του δεύτερου, πιο χαμηλά του τρίτου
Θ’ αλλάξουμε τις γυναίκες μας και θα κάνουμε πολλά παιδιά
Κι ύστερα θα καλαφατίσουμε ένα μεγάλο καράβι
Καινούριο, ολοκαίνουριο και θα το ρίξουμε στη θάλασσα.
Θα ’χουμε γεράσει μα θα μας γνωρίσουνε.
Μόνο τα παιδιά μας δε θα μοιάζουνε μ’ εμάς.
A hajótörés
Veletek leszek a bárkán
a szörnyű hajótörés, a katasztrófa után
a hajó elmerül majd valahol
(hova lettek a többi bárkák? kik menekültek meg?)
mi meg csak találunk egy szárazföldet
valami elhagyott szigetet, ahogy a könyvekben írva áll
ott megépítjük majd a házainkat
egy nagy tér körül
annak közepére egy templomot
annak közepébe meg felakasztjuk odaveszett
kapitányunk fényképét - jó magasra
valamivel alacsonyabbra a másodkapitányét
még alacsonyabbra a fedélzetmesterünkét
kerítünk új asszonyt, sok gyereket csinálunk
aztán ácsolunk egy nagy hajót
új lesz, vadonatúj és vízre tesszük
Közben, igaz, megöregszünk, de azért ránk fognak ismerni,
csak éppen - nem fognak hozzánk hasonlítani a gyermekeink…
Fordította: Papp Árpád