Hajnalban

Írta: Fabók Endre


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 290



Hajnalban

Ha egy sín szélén összeroskadok,
s mellettem az élet fut tovább,
s ha úgy érzem, végleg itt maradok,
hallgatni a vagonok zaját,

Isten némán, halkan mellém fekszik,
és együtt nézzük az éjjeli eget;
de hajnalban majd feltápászkodik,
s magára hagyja a feléledt szívet.