Írta: Kasza Béla
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 454
Hajladozó, kócos reggel
A hajnal nyújtózik még, majd felébred egészen,
álmában csillagok táncoltak az égen.
Mindegyik párban, csak egyetlen volt árva,
belőle származik szavak tisztasága.
Ezek a szavak az én szavaim lesznek,
ebbe halnak bele az elmaradt tettek.
A kertben már hajladoz a kócos reggel,
harmatcseppeket ölel szerelemmel,
az utcán a mókuskerék ilyenkor még kába.
Csendes testem meztelen,
de szívem felöltöztetem
e katáng-kék reggel ringatásába.