Ha leoltanám
Írta: Molnár Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 216
ha leoltanám
a hitem bontott konzerv,
hideg osztriga, havi egy
orgonakoncert, áldás, doszt rizsa.
elharapott miatyánkra viaszillat
kence, vetemedő deszkapadon
sunnyogások és szipogók csendje
s néhány moll akkord. talán
ha a nagycsillárt leoltanák,
s a megvakult izzók alatt ujjbegyen
sercenne a láng, magamba
elvetve a kételyt, hagynám, hogy
isten kicsírázzon.
de sose várom meg,
hogy a márványsebek
megnyíljanak a korpuszon,
hogy nyúlhatnék bele?
a lélekzárványt sem lehet
feloldani. csak halogat az ész,
tűpettyei túl fényesek –
talán, ha leoltanám a csillagokat…