H. úr vad éneke Ophéliához
Írta: Lázár Balázs
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 205
H. úr vad éneke Ophéliához
Légy a szeretőm, szép Ophélia,
Nem érdekel már más, csak a vagina.
Sem Apám halála, sem Dánia sora,
vagy az emberiség és aktuális kora.
Hidegen hagy, merre tart a világ,
Az álszent küzdelmek, meddő filozófiák,
az érvényesülés, az ócska fontoskodás:
mi rendezzük be életünk, mint titkos orgiát!
A szellem hervadt, virágozzon a hús,
s ne virtuálisan, de vadul, igazul.
Adjuk hát egymásnak feszes testünk,
repüljön nyilam céltábládba már,
kemény kardom izzítsa szenvedély,
lágy öledben nyíljon forró, eleven éj.
Enyém a tied és tied az enyém,
így játsszunk egymással könnyeden,
míg örök Eggyé nem tesz egy életen át
e hullámzó ösztön, földi szerelem.