H. úr hetedik monológja
Írta: Lázár Balázs
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 220
H. úr hetedik monológja
Megszöktem a hűvös Dániából s remélem
itt a vén Iszter partján már senki sem keres.
Gyáva voltam tán, hogy a sors elől kitértem,
de végzetem itt is prédájára les.
Titkokat kanyarít elém a nagy folyó,
ahogy gondolatok sodrában hömpölyög.
Nem fedi fel valódi lényegét a szó,
csak elrejti, mint víz felett a köd.
A percek néha mélyebbre húznak,
mint az Iszteren örvénylő körök,
s merülnék már, de felbukom túsznak,
boldogtalan kis népek között.