Írta: B Tóth Klári
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 359
Gyűrt magam
(Nagy B. István: El Greco III. c. festményéről)
Telít a tér az űr
lerogynak
égi kékek
ruhám redőkbe gyűr
papírszemélyiségek
vagyunk
jól gyűrhetők
ha roppan test
s a lélek
hússzín-golyónk
a Föld felett
a Megfeszített
sejthető
ha lebben az égbolt
takarója
s gyűrt magam
– felettem –
végtelen útját rója