Gyöngyösi Lászlóné - Téltemető

Írta: Csak Nőknek!

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 435

---

---

Gyöngyösi Lászlóné: Téltemető

Egy rekedt hang szól a zongorán,
Felhők közt járok tétován.
Botladozok az úton, mely kavarog,
A Nap rám néz, fanyalog.

Miért is sütnék rá, hisz ő egy idegen,
Nem mozdul meg tőle semmi sem, idebenn.
De én mégis napsugárra vágyom,
Rögös utamon, amin járok.

Várok én, amíg azt az apró fényt meglelem.
Jöhet a nagy érzés, jöhet a szerelem!
Jöhet egy lágy szellő, mely a gondot elűzi,
Kalapja mellé darutollként tűzi.

Zakatol, őröl a szív, a vén malom,
A szerelem, a világ, örök hatalom.
Ő a földkerekségen a legjobb szerető,
Eljő a tavasz, itt van a téltemető.