Gyökerek
Írta: Czipott György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 219
Gyökerek…
gyökerek hajulnak
kéregszív mögé
porhanyult temetőföldbe
nem időtelen időbe
nem párttitkárpántlikás
csimbókkolbásztegnapokba
hegyvölgyzakatos
flaszter alá.
héttitkos áram
örvényhedik már
valahány
hajnalvacogásban
visszáradermedt örök
ezüstlevél alatt
és kifordult ütemek
aggon kalimpálnak
párnás szelekben.
szív mögött
holtak álmodnak
méltányos világról.
idővé hajulnak gyökerek
hajulnak semmivé
semmivé –
magadhoz törpedsz.