Gulyás Emese - Zárt ajtó mögött

Írta: Csak Nőknek!


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 295



Gulyás Emese: Zárt ajtó mögött

A nő a kanapén ült és várt. Az álló lámpa fénye bevilágította az egész nappalit. A tv-ben az Agymenők ment. Lábait maga alá húzta, kezét a két combja között melengette. A szatén köntös alatt a fekete csipke pizsama csak a gömbölyded részeket takarta.

Megszólalt a csengő. Nem volt kérdés ki az. Szaladt, ajtót nyitott. Erre várt már nagyon. Széles mosollyal köszöntek egymásnak a férfival, aki végig simított a hátán, és lágy csókot nyomott a szájára. A zár kattant, csak az övék volt az este. A nappaliban már az asztalon állt az ásványvíz és a pohár.

A kanapén mindketten a megszokott helyükre telepedtek le. A nő hozzábújt a férfihoz. A mellkasán pihentette a kezét, ami már nem fázott. A sorozat poénjain nevettek. Ismerték már kívülről az eseményeket. Volt egy titkos játékuk. Agymenők kérdéseket küldtek egymásnak, amikor személyesen nem tudtak találkozni. A férfi a bordó pólóját viselte, amit a nő annyira szeretett. Beillatozta. Púderes illat áradt a ruháról, sosem pacsuli. A nő egy feladvánnyal készült az estére.

- Ültesd fel a lovasokat egy-egy lóra! – mondta, majd három papírlapot vett elő. Az egyiken szerepelt mindkét lovas, a másik két lapon pedig egy-egy ló.

A férfi imádta a fejtörőket. Előre dőlt, koncentrált. Kérdéseket tett fel, amire a nő készségesen válaszolt. Teltek a percek. A férfi nem adta fel. A nő a földön ülve kuncogott. Felnézett a férfira. Az felsegítette, az álló lámpát lekapcsolta, majd lassan kibontotta. Csak a tv vibrált a félhomályban. Az anyag lehullt, a zokni maradt. Bőr a bőrhöz ért. A férfi levette a nőről a szemüvegét, az pedig felkötötte a haját. Összeért a két mellkas, a legérzékenyebb pontokon. A nő ezt kezdetektől tudta, nem hiába cirógatta a férfi mellkasát. Meleg csókok árasztották el a nő testét. A férfi a fültövétől haladt egyre lejjebb: nyak, váll, kar, mell. A nő a kanapéra ült. A férfi plédet tett a térde alá. A láb karolt. A kar ölelt. A test ragadt. A száj tapadt. Izzadság cseppek csurogtak végig a testükön. A mohó, bohó tenyér nem nyugodott, a fürge ujjak dolgoztak. Halk és lágy nyögdécselések nesze töltötte meg a nappalit. Mélyebb nyöszörgés jelezte, hogy a férfi megtalálta célját. Mindig nagyon gyengéd volt és tudta mit csinál. Csak adott, sosem követelőzött. A mámor sosem maradt el. Volt olyan, hogy többször is átjárta a nő testét, aki addig erről a tulajdonságáról nem is tudott. A férfi fáradt. Ivott egy kortyot. A csókja egy kicsit lehűtötte a nő száját.

Fordult a kocka, fordult a nő is. Megfeszült a finom hát. Ringott a test. Hullámzottak. A nő egyre hangosabbakat nyögött. Élvezte az együttlétük minden percét és szerette a cuppogó hangjaikat. Hátra-hátra nézett a nagy óriásra. Tenyerével és ujjaival a férfi bimbóját kényeztette, majd átnyúlt a lábak között, és kézben tartotta a gömbölyű részeket. A hatás nem maradt el. Halk, kellemes hang hagyta el a férfi száját. Révbe ért ő is. Elfáradt. A nő lefektette vágyai tárgyát a kanapéra és szorosan mellé telepedett.

- Minden finom volt. – motyogta az érces hang mámoros állapotban.

A férfi a hátán feküdt. A nő itta a látványt, ami csak az övé volt. Tetőtől talpig megmasszírozta az izmokat, csak ujjbegyei siklottak a testen. Csókot lehelt az anyajegyekre. Igyekezett egyet sem kihagyni. A férfi elaludt, kicsit hortyogott. A nő le sem vette szemét róla, mert félt. Félt, hogy mindez csak álom. Hálás szemeivel követte a férfi mellkasának mozgását. ’A feladvány megvár.’ gondolta teli szívvel a nő, és nem bánta, hogy félbehagyták a lovas játékot.

A szomszédos lakás ablakából, egy kamera lencséje mögül Árgus szemek figyelték őket, megbújva a függöny redői közt.