Forró sínként éget
Írta: Simon Adri
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 258
Forró sínként éget
Áfra János Két akarat c. kötetére
Kimozdít csöndemből e könyv
öncsöndjébe húz be lágyan
mint láncra fűzött bőrnyakörv
egy ismeretlen lény odújába
Már élve felejthető vagyok
szól a vén szív ennyi a rendszer
feledhetetlen jó halott
lesz mindnyájunkból majd egyszer
Prózavers-folyamában úszom
elnyeli fejem a páraköd
tűnt gyermekkor üt át a blúzon
a szíven növekvő vérrögök
soha nem idézhetem fel arcod
hiába szeretném minden hiába
lehetek Jézus vagy őrült zsarnok
nem látok be abba az éjszakába
ahonnan jössz és értelmed lángol
az ember kiváltságos állat
mutass kiutat e pusztaságból
hadd leljek menedéket nálad
Ha még hinni szeretnél bennünk
nyújts hitet magadban és apában
mindenkiről elfeledkeztük
alvadtvér-íz terjed a szánkban
a felelősség, amit várok
testednek korhadó keresztje
te anyám aki már halálom várod
üzenj hívj kiálts szeretsz-e
rezzenések és átjárók nélkül
választanak el a semmibe hullok
öled szád verésektől kékül
bordáid pattanni készülő húrok
anyám aki tán olvasol engem
üzenj hogy nem pokloknak szültél
szólj utoljára merre kell mennem
mert vakít a holt idő a hűlt tér