Írta: Kapui Ágota
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 255
Foetus
lét mocorog ujjrácsos cellája mélyén
túlérett idő tág tereket tapogat
vízzel telt arcüreg odvában amőba-percek
csatorna falára alvadó mély öntudat
anyaméh-sötétben kuporgó ásatag görcsök
kiáltás-zsinóron lóg ez az álnok világ
kalácsnyi testünket paskolják formátlan lények
unt gazdatestből fájdalom-féreg kirág
vérben és nyákban ázik a parányi élet
szájában tartja a csendet: egy falat anyát
tej fakad szívéből nyelvéről névmadár röppen
arctalanságunk most emberré sírja magát
*Foetus: Magzat.