Írta: Csak Nőknek!
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 458
Filótás Karinka: Édes kis semmiségek
Alkonyat kúszott a ház falán,
Délre szállt egy fecskepár,
Csak én maradtam itt,
A télnek holttestein.
A tűzhelyen billegett
Egy ős régi képkeret,
Benne furcsa emberek
Füstös, kusza rengeteg,
Összetépett álmok,
Elhervadt virágok.
Zenélt kint az öreg Hold,
Mikor az égre gyalogolt,
Én csak egyre néztem,
A könnybe lábadt égre.
Telt és múlt a pillanat,
S az év is elszaladt,
Jött helyette másik,
Helyén emlék ásít.
Minden változott,
Csak én állok ott,
Ahol egykor régen,
A kezdet ébredt.
Nem találok mást,
Csak tűnő láthatárt,
S felfedezni véltem
Sok édes semmiséget.