Írta: Stonawski József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 265
Festőtábor
Hiába mondanád, elő
a farbával, te nő,
nem lenne bőkezű veled.
Tisztes távolból nézheted
a hátak közepét, érezd
a cuppanás epicentrumát,
ahogy a szívből kinyúló kéz
felken egy templomot,
ami fix, hogy ott áll.
Lábad
felemeled, nincs már
megbonthatatlan rendszered,
amiből a világot kimozdítanád.