Féltelek

Írta: Hepp Béla

---

Közzétéve 10 hónapja

Megtekintések száma: 432

---

---

Féltelek

Reszketnek fönn az éji csillagok.
Gyémántporokra törnek, szikrakék
színük szerelmes ívén megfagyok,
s ha már a csendjük sem ragyog,
legyűr a horda- hordalék,

s reszketnek lenn a fénytükör tavak,
sötét vizükbe’ félelem talál,
pixelre tört, ezernyi árnyalak…
talán csak csillanó halak,
talán kegyetlen vízhalál,

s reszketnek erdők, messzi réteken
zápor zokog vak égiháborút,
a szikla sír, tövébe térdelem
apró lámpásnyi fényjelem,
üres porába fáj az út,

s reszketnek csöndek, álmok és falak,
hiába mind,
hiába vártalak,
Te messze vagy, s én egymagam vagyok.
Reszketnek fönn az éji csillagok.