Felgyülemlett
Írta: Szilasi Katalin
Közzétéve 2 hete
Megtekintések száma: 58
Felgyülemlett
Rozsdás szögek az égi csillagok
a Mindenség korpuszába verve.
Hitetlen vagyok, tamáskodom,
tenném az ujjam a sebre.
Felhőspongyák törlik a vért
s a felgyülemlett szennyet.
A bizonyosság már nem elég,
ki sokat tud, az szenved.
Nehéz most élni itt, nagyon,
sűrűsödnek köröttünk a rácsok.
Az ember szinte már ki sem lát.
Lesz-e vajon, aki értünk is
feláldozza majd magát?