Falra írt szavak
Az én nagyapámnak már
egy haja szála se görbülhet,
döröghet rá akár ágyútűz,
ő csendesen elmosolyodik,
rágyújt egy cigarettára, amit
utolsó kenyér-fejadagjáért cserélt,
és a kékes füstben csendesen emeli
át a holdfény
a folyó túlsó partjára.
+
Hej, ti széles hátú,
húsos farú nők,
család eltartó,
kérges tenyerű anyák,
kik úgy dobjátok a zsákot,
vetitek a kalapácsot,
akár a pálinka-lehelletű férfiak,
ti, kiknek a hőségben arcotokra
fagyott verejték alól
hajnali ködök barázdánként
mosták le az ifjúság
szegfű illatú dalát,
hej,
ismertek-e még fiatoknak?!
+
Árok parton,
Bokor alján
Ottfeledt csecsemők
Sírását hallom, -
Mint rosszul hangolt
Mélyhegedű szerenád.
Szabad istenek lánya,
Nagyanyám,
Mért tetted ezt?
+
Ismersz-e engem,
Én királynőm, Vijolám?
Ismersz-e engem,
Én királynőm, Vijolám?
Én fekete felleg vagyok.
Én fekete felleg vagyok.
Te moss meg engem!
Te moss meg engem!
Én Királynőm, Vijolám!
+
És a kalács illatú
Éjszakákra emlékszel-e még?
A kalács illatú éjszakákra
emlékszel-e még, anyám?
Mikor betegen feküdtem,
s te velem együtt virrasztottad át
az éjszakát.
Ó, bár sose kéne
Visszavirrasztani!
+
Apám az éjben
jön feketében
hozza kezében
életemet
Apám az éjben
jön feketében
hozza kezében
életemet
és nekem adja, nem káromkodik.
+
Apám gyalog járó Napsugár,
Anyám gyalog járó Holdsugár,
Engem röpít a fény,
Engem röpít a fény,
De megállnék,
csak egy percre,
De megállnék,
csak egy percre.
+
Szájában széllel
Hozza az életemet
és
Viszi az életemet
egy
ismeretlen
aki
nem én vagyok.
+
Szerencsétlenné tett lányok
kacagnak….