Ezüstös lárvaként
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Ladik Katalin
Versek
Ezüstös lárvaként
Felhőlénye sötét vödörbe süllyedt,
halandó testtel zuhant a kútba.
Fohászkodott az örök szürkületben,
s megnyílt a kút mágikus szeme.
Vörös kabátja égbe lendült,
vak táncos, vérző vad.
Mintha egyszer már átélte volna:
sötét mérgektől megittasulva,
ezüstös lárva táncolt a pusztulásba,
hó szárnyú, véres selyemcipő.