Eva Amaral: Esta madrugada / Minden indulóban
Írta: Kovács Árpád
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 307
Eva Amaral: Esta madrugada / Minden indulóban
Minden indulóban,
engedem,
aztán hiába,
itt marad:
kísért néhány szólam,
koncertek, egy bár,
pár árva pillanat.
Minden indulóban.
Neked miért mesélem ezt most, mondd?
Talán, nem is érted,
de a szemérem régen elkopott rongy:
Vagy a fájdalom,
vagy a puszta éj
fagyaszt le minden gátlást.
Kelni kéne rég,
hisz csak álmodom, s ki hall meg így,
ilyen kiáltást?
Ezt az éji csendet,
sok szilánknyi félelemmel,
vigye el, söpörje ki a reggel!
Minden indulóban,
madridi, homályos éj,
csillagtalan.
Az az izzás hol van,
mi belülről fűt, feszít,
és élni hagy?
Mit keresek itt?
Mi kísért megint?
Milyen magányban?
Hol lehetsz, hol nem?
Honnan törsz majd fel
mint illúzió,
melyik hajnalárban?
Ezt az éji csendet,
sok szilánknyi félelemmel,
vigye el, söpörje ki a reggel!
Maradj még egy percet,
a fény átmossa a lelket,
ezt az éji csendet.
Esta madrugada
Ha pasado el tiempo
no he dejado ni un momento
de pensar en los viejos sueños
en las noches de conciertos en un bar
Ha pasado el tiempo
y no sé por qué te cuento esto
será que se ha ido
la inocencia que llevo conmigo
si será el dolor, este amanecer
que me ha helado el alma
quiero despertar
porque no puede ser verdad
esta mala hora
Esta madrugada
que parece nunca acabar
esta noche de angustiosa calma
Va pasando el tiempo
bajo el cielo sin estrellas de Madrid
pero hoy no encuentro
la ilusión que me quemaba dentro
Nada más llegar a esta ciudad
que nos devora
dime dónde estás que te quiero ver
y dejar pasar esta mala hora
Esta madrugada
que parece nunca acabar
esta noche de angustiosa calma
Quédate conmigo
hasta que la luz se haga
esta madrugada