Esti gondolatok

Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 393

Esti gondolatok

Pocsolyában a lámpafény.
Kabátom alatt az este.
Bennem matat kósza remény
nem tudom mi lesz belőle.

Gondolok egy meleg napra.
Vakítón szemembe lángol.
Mindenki magának foglya
nem szabadulhat magától.

Életem kerítem kőrbe
önkéntes belenyugvással,
csak nézek egy vak tükörbe
játszom a bájoló vággyal.

Lépteimmel semmit mérek.
Szemembe gyűlik a távol.
Délibáb volt az ígéret
új élet épül de máshol.

Nem vagyok része a létnek.
Vendégként élek a földön.
Csalóka angyalok kérnek
ne lássam meg hogy ez börtön.

Nem véd a világtól semmi.
Kiesett kezemből sorsom.
Mégsem tudok megpihenni
sok évem magamban hordom.

Kezem egyre kapaszkodna.
Szemem meg kiutat keres.
Minden út hozzám tér vissza
elindulni sem érdemes.

Most idegen tájon járok.
A lelkem nekem is titok.
Vádolva szívembe vájok
és talpig fájdalom vagyok.

Fogd a kezem és ne engedd
hogy sötétbe térjen létem.
Szívemet a fénybe rejtsed
hagyd hogy ott végleg elégjen.