Érkezés

Írta: Bodor Rajmund


Közzétéve 6 hónapja

Megtekintések száma: 257



Érkezés

Utolsó ütés a hangom,
utolsó szúrás a jelenem.
Utolsó vagyok ki célba ért hozzád,
tekerd nyakamra ítéletem!

Már fáradt vagyok, aludni szeretnék,
sajog bennem átható hiányod.
Leheverek a csupasz földre
álmodd belém az álmod!

Kő a testem fekete tömörség,
elhagyatott riasztó emlék.
Az idő folyása elmosta arcomat
most reám zuhan a jéghideg nem lét.

Itt vagyok, de sehol sem vagyok.
Csak te tudhatod hová is lettem,
-vér ömlik a hold szeméből-
de érzem szeretsz, megkeresel engem.

Ha megtalálnád örök szégyenem,
és falakra firkált gyarló bűneim.
Mosd tisztára könnyeiddel,
az elpazarolt éveim.

S végy magadhoz simulj belém,
járjon át végtelen nagy szellemed.
Tégy a csillagokba örökre nyugodni
utolsó légy ki megismer engemet.