Írta: Jahoda Sándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 258
enyhe szél
állok a stefániánál
csak nézek a távlat
felszippant mint egy
csíkot enyhe szél
szelíd lágy apokaliptikus
sóhajtás úgynevezett jó
idő van mindent áthat
a gyúrótermek és a szépség-
szalonok légköre már
negyvenöt éve töröm rajta
a fejem de még mindig
fogalmam sincs mit
jelenthet az a szó hogy
boldogság – és talán
sohasem tudom meg