Ennyit tudok tenni
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 135
ENNYIT TUDOK TENNI
Aki voltam mindig, hová lett a gyermek?
Hová tűnt a világ, az édes, élhető?
Simogatás helyett manapság megvernek,
öreg bögrém üres, felettem nincs tető.
Keringőt táncolok kétes hírű széllel,
kopogóst és csárdást csakazértis bájjal,
tarisznyámban álom, el nem dalolt ének,
csillagok ölében tűz-szerelem vár majd.
Néha futni kezdek miközben csak állok,
elmarad mögöttem rakéta, gyorsvonat.
Mi lesz a szívemből, vajon mivé válok?
Leszek a legárvább isteni gondolat.
Ártatlan mosolyom pirosa a vérnek,
nem is kell soha más, nem kell egyéb semmi.
Én magam vagyok e szentséges szép végzet.
Ezért a világért ennyit tudok tenni.